Palestine Action betiltása: miért került bíróság elé, és mi forog kockán?

A Palestine Action betiltása körüli ügy sokkal több, mint egyetlen szervezet jogi csatája. A brit hatóságok szerint a döntés a nemzetbiztonság védelmét szolgálja, a kritikusok viszont attól tartanak, hogy a tiltás a tiltakozást lassan a terrorizmussal mossa össze.

Most a fellebbviteli eljárás következik, és az igazi tét: hol húzzuk meg a határvonalat a szólásszabadság, a gyülekezés joga és a súlyos, büntetőjogi kategóriák között.

Miért tiltotta be a kormány a Palestine Actiont?

Július 5-én lépett életbe a Palestine Action betiltása, miután 2023 júniusában a belügyminiszter (korábbi elődje, Yvette Cooper) a Terrorism Act alapján tilalmat helyezett kilátásba.

Az indoklás szerint a csoport felelősséget vállalt egy behatolásért a RAF Brize Norton bázison. Ott vörös festéket fújtak a katonai repülőgépek hajtóműveibe.

A Palestine Action a britországi izraeli fegyvergyártásban érintett cégeket emelte ki, és azt állította, hogy az RAF Voyager gépei az izraeli hadműveleteket támogatják. Eközben egy védelmi forrás vitatta, hogy a gépek ténylegesen ilyen feladatban lennének.

A kritika lényege: a tiltás a gyakorlatban az első közvetlen akciót végző csoportok közé sorolta a szervezetet, olyan példák mellé, mint amiket szélsőséges terrorszervezeteknél szoktak emlegetni.

Mi történt ezután?

A betiltás után Huda Ammori, a csoport egyik alapítója bírósági felülvizsgálatot kért. Párhuzamosan pedig elindult egy látványos polgári engedetlenségi kampány, amely a szólásszabadság és a demonstráció jogának védelmére épült.

Defend Our Juries (DOJ) szervezésével sokan jelentek meg úgy, hogy konkrétan kiálltak a Palestine Action mellett. A forrás szerint mire a legfelsőbb döntés megszületett, 2 700-nál is többen kerülték rács mögé az állítólagos támogatás miatt.

Voltak egyházi személyek, nyugdíjasok és hadseregi veteránok is. A fellépéseket több helyen úgy értelmezték, hogy a rendőrségi reakció túlzó volt.

Mit mondott ki a magasabb bíróság?

A bíróság három vezető bíró szerint a Palestine Action betiltása jogellenes volt, két fő okból.

Egyrészt a tiltás nagyon jelentős beavatkozás a szólásszabadságba és a gyülekezés jogába. Másrészt sértette a belügyminiszter saját, tiltólistára tételi politikáját, vagyis a döntés nem illett a saját kritériumaihoz.

Viszont hiába lett jogellenességi megállapítás, a bíróság engedélyezte a fellebbezést, így a tiltás átmenetileg megmaradt.

Mi forog kockán a fellebbviteli szakaszban?

Jelenleg a Palestine Action támogatása bűncselekménynek számít, és akár 14 év börtönbüntetést is eredményezhet. A forrás szerint a hatóságok kezdetben enyhíteni akartak, majd később újabb letartóztatásokat eszközöltek.

A kérdés most az, hogy az a bírósági döntés, aminek köszönhetően sokan vád alá kerültek, valóban jogszerű volt-e. Ha nem, az emberek ügyének sorsa és az eljárások legitimitása is borulhat.

És ennél is tágabb a tét: a direkt akciós tiltakozás jövője. Más, kárt okozó demonstrációk esetén is előjöhet a jövőben a proscription, vagy épp szűkülhet a mozgástér.

Én személy szerint attól tartok, hogy egy ilyen ügyben könnyű elcsúszni a “tiltakozás” és a “bűnösség” összemosása felé. De vajon hol lesz az a pont, ahol a jog már nem véd, hanem elhallgattat?