Fiatalok munkanélkülisége: mit tanulhat Nagy-Britannia Írországtól?

A fiatalok munkanélkülisége komoly társadalmi és gazdasági kihívás Európában. Írország az elmúlt évtizedben látványosan javított a helyzeten, miközben Nagy-Britanniában romlottak a mutatók.

Éles különbség a brit és az ír adatok között

Az oktatásban, munkában vagy képzésben részt nem vevő fiatalokat gyakran NEET-fiataloknak nevezik. Írországban arányuk 2015 és 2023 között 14,3 százalékról 6,1 százalékra csökkent.

Nagy-Britanniában ezzel szemben 11,1 százalékról 12,8 százalékra emelkedett az arány. Az Európai Unióban csak Romániában mértek magasabb értéket.

Alan Milburn korábbi brit miniszter ezért írországi tanulmányúton keresett működő megoldásokat. Szerinte az ország sikere nem egyetlen intézkedésnek köszönhető.

A szakképzés nem másodrendű út

Az ír iskolákban nagyobb figyelmet kap a pályaorientáció és a gyakorlati tapasztalat. A diákok munkatapasztalatot szerezhetnek, mielőtt végleg választanak az egyetem és a szakmai képzés között.

Az úgynevezett átmeneti évben a tanulók kipróbálhatják a munka világát. Közben karrier-tanácsadást és alapvető oktatást is kapnak.

Ez a megközelítés azért fontos, mert nem minden fiatal számára az egyetem jelenti a legjobb kezdést. A jól működő gyakornoki és szakképzési programok gyorsabb belépést kínálhatnak.

Az ír vasútnál tanuló gyakornokok szerint a képzés gyakorlati tudást és stabil jövedelmet ad. Eközben sok egyetemista jelentős tartozással kezdi felnőtt életét.

A gazdasági háttér sem kerülhető meg

Írország eredményeit a gazdaság újjáéledése is segítette. A 2008-as pénzügyi válság idején a munkanélküliség 16 százalékra nőtt.

A fiatalok munkanélkülisége akkor csaknem elérte a 30 százalékot. Később multinacionális technológiai vállalatok beruházásai és az export növekedése javított a helyzeten.

A fejlődésnek azonban ára is van. Dublinban és környékén jelentősen megemelkedtek a lakhatási és megélhetési költségek.

Nemcsak állásokra, támogatásra is szükség van

Az ír DEIS-program extra forrásokat biztosít a hátrányos helyzetű iskoláknak. A cél a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az iskolaelhagyás mérséklése.

A fiatalok munkanélküliségének okai között ugyanis nemcsak a képzettség hiánya szerepel. A mentális egészség, a családi háttér és a helyi szolgáltatások elérhetősége szintén meghatározó.

Nagy-Britanniában közben jelentősen visszavágták az ifjúsági szolgáltatások finanszírozását. A bezárt klubok és tanácsadóhelyek hiánya később az iskolai teljesítményben is megmutatkozhat.

Írország példája nem másolható változtatás nélkül. Mégis azt bizonyítja, hogy az iskola, a munkáltatók és a közösségi szolgáltatások együtt többre képesek.