Nem érzed, hogy ide tartozol? Íme a tudományos megoldás!

Nem érzed, hogy ide tartozol? Íme a tudományos megoldás!

Hogyan legyél magabiztos az új közegedben? Az imposztor szindróma legyőzése

Egyetemi diákok társasága hátizsákkal és könyvekkel a karjukon, ahogy a campuson sétálnak

Az érzelmi hullámvasút

Szeptember mindig új kezdéseket hoz: egyetemi beiskolázás, munkahelyváltás, vagy akár egy tech startup első napja. A nem érzem magam odavalónak érzése pedig olyan, mint egy hangtalan háttérzene – állandóan ott cserreg az agyunkban. Tapasztalatom szerint az új környezetben való bizonytalanság még a legképzettebb szakembereket is érinti.

Mit mond a tudomány?

Gregory Walton kutatásai szerint az imposztor szindróma gyakrabban jelentkezik azoknál, akik érzik a tartozás hiányát. Érdekes módon ez különösen igaz a tech szektorban dolgozó nőkre vagy első generációs egyetemistákra. A folyamatos stressz nemcsak a teljesítményünket, de még az egészségünket is kikezdheti.

3 gyakorlati stratégia a tartozás érzéséhez

1. Történetek erősebbek, mint a valóság. Kérdezz meg idősebb kollégákat vagy senior hallgatókat a saját kezdési nehézségeikről. Rájöhetsz, hogy a te helyzeted sem annyira egyedi.

2. Reframe the shame! Amikor például a meetingen félresikerül a bemutatód, ne görcsöld magad. 90%-os valószínűséggel másoknak fogalmuk sincs a bakidról – és ha mégis, ők már elfelejtették.

3. Kis lépések > nagy áttörések. Állj be egy kávézó beszélgetésbe, kérdezz meg valamit Slack-en. Minden mikrointerakció erősíti a közösséghöz tartozás tudatát.

Tech környezetben – különleges kihívások

A szakmai csoportokban gyakran dominál a látszólagos önbizalom. Mi van, ha te vagy az egyetlen, aki nem érti a Python lambda függvényeket? Itt jön képbe a long tail kulcsszó: imposztor szindróma egyetem után a legtöbben keresnek segítséget. Egy személyes sztori: első tech interjúmon annyira befostam, hogy közel hagytam a portát. Ma már nevetek rajta – és pont ezt a rugalmasságot tanácsolom.

Vajon mi lenne, ha minden új környezetben a bizonytalanságot nem gát, hanem tanulási lehetőségként kezelnénk? Szerintem pont ez választja el a juniorokat a senior fejlesztőktől – de ezt majd megejtjük egy másik posztban…

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Exit mobile version