Nintendo és az Amazon: Reggie Fils-Aimé szerint így üzentek meg a „árletörős” ajánlatnak

Reggie Fils-Aimé imádja a saját legendáját építeni, de a legújabb története egészen beszédes. A Nintendo egykori amerikai vezetője (2006–2019) most is azt hangsúlyozza: volt egy pont, amikor nem hagyták, hogy egy óriáscég „átcsavarja” a szabályokat. És igen, a sztori szerint az Amazonról szólt. Nintendo és az Amazon – nem épp a hétköznapi barátkozás kategória.

Az anekdota a Wii és Nintendo DS korszak végére, nagyjából a 2010-es évek elejére teszi az eseményt. Reggie azt mondja, kapott egy hívást egy amazonos vezetőtől, aki „obscen mennyiségű” pénzügyi támogatást kért. Cél: még alacsonyabb ár a két népszerű konzolra.

Miért mondott nemet a Nintendo?

Reggie szerint ő egyből azt felelte: ez így nem jogszerű. Az amazonos fél ragaszkodott az elképzeléshez, mire a Nintendo leállította az értékesítést az adott csatornán. Röviden: nem „tárgyaltak tovább”, hanem lezárták a hozzáférést.

Persze van egy csavar: Reggie mindig is szeretett menő, kemény és elvszerű szerepben tetszelegni. És a történet színpadon hangzott el, ahol a sztorizás hajlamos eltúlozni. Ettől még az alaplogika ismerős.

Nintendo és az Amazon: nem csak árkérdés

A lényeg nem az volt, hogy olcsóbb legyen a konzol. Hanem az, hogy a Nintendo partneri lánca ne sérüljön. A cég identitása mindig is a „saját érték” és az „üzletfelek védelme” körül forgott. Többek között ezért tartják fontosnak, hogy ne egyetlen kapuőr uralja a piacot.

Én ezt úgy látom: a Nintendo fura módon kevésbé internetezik ösztönösen. Nem szereti a felfutó trendeket. Nem az a reflexe, hogy „most a nagy webáruház mindent megold”. Inkább boxokat ad el, és úgy gondolkodik, mintha még mindig játékboltok és polcok világa lenne.

Miért hangzik mégis hihetőnek a sztori?

2010 körül a Nintendo tényleg olyan kulturális és értékesítési csúcson volt, amit ma már kevesen állítanának. A Wii és DS tömegpiaci vonzereje óriási volt, és elképzelhető, hogy a Nintendo akkor merte volna rásütni az óriásra a „nem” szót.

Ráadásul a későbbiekből is látszik a mintázat: a Nintendo gyakran visszafogottan kezeli az olyan partnereket, akik túl erősen próbálnák irányítani a kínálatot vagy az árazást. A fizikai játékok kifogyása az Amazonnál sokszor gyorsnak tűnik. Lehet, hogy ez nem csak logisztika, hanem stratégia is.

Elvszerű csata vagy jól hangzó legenda?

A kérdés inkább az, hogy Reggie hogyan meséli el. Szerintem jogos a kétely: a nagy, magabiztos történetek nem mindig szó szerint igazak. De a lényegi üzenet – Nintendo és az Amazon viszonya, azaz a függetlenség és az üzleti lánc védelme – teljesen illik a Nintendo stílusához.

És őszintén? Én is kíváncsi lennék rá, milyen lett volna, ha Reggie tényleg szemtől szemben, „csak a füléig hallatszó” nyugalommal mondja meg Jeff Bezosnak: „így üzletelünk, kész.” De vajon a következő években a Nintendo megint feláll-e a tárgyalóasztaltól, ha túl nagy lesz az árnyomás – vagy most már másképp játszik?