Brüsszel figyelmeztetéseket adott a különböző országok költségvetési irányelveinek megtartására
Az Európai Bizottság ma figyelmeztetést adott ki, miszerint Spanyolország, Magyarország, Málta és Hollandia költségvetési irányelvei távolodnak el a megállapodott útvonalról, és kockáztatják az EU költségvetési szabályok betartásának megsértését.
Az aktuális költségvetési keretben az EU-tagországoknak tartaniuk kell a költségvetési hiányt 3%-on belül a GDP-hez viszonyítva, és a nyilvános adósságot 60%-on belül. A Bizottságnak nemcsak azt kell felmérnie, hogy az egyes országok költségvetése megbízható-e a jövőre nézve, hanem azt is, hogy az egyes országok költségvetése érvényes-e a következő évre.
A figyelmeztetés olyan időben érkezik, amikor az EU fővárosoknak nagyobb költségvetési rugalmasságot adtak a védelmi képességek erősítése és az ipari beruházások fokozása érdekében, részben az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak a kérései válaszul, hogy a szövetségesek legalább 5%-ot költséjenek a GDP-jük 2035-ig a védelmére.
Az európai kormányok egyre nehezebbnek találják azzal a feladattal, hogy betartsák az EU költségvetési szabályait a növekvő kereskedelmi feszültségek között az Egyesült Államokkal.
2024. november 18-án az Európai Bizottság közzétette legújabb gazdasági előrejelzését, amely még mindig várhatóan 1,4%-os növekedést mutat az EU gazdaságában az Egyesült Államok által az európai árukra kiszabott 15%-os vám háromszorosításának ellenére.
A Lengyelország és Spanyolország vezeti a növekedést, a 2025-re vonatkozó előrejelzés szerint 3,2% és 2,9% növekedést mutatnak – messze előttük a többi tagállam. Eközben az EU három legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország és Olaszország – alig tud növekedni.
A Bizottság azonban arra figyelmeztet, hogy a közepes távú növekedési kilátások továbbra is bizonytalanok, még ha az emelkedett vámok miatti gazdasági sokk kevesebb, mint eredetileg várt.
A Brüsszel azt is megjegyezte, hogy Horvátország, Litvánia és Szlovénia által benyújtott költségvetési terv alapján ezeknek az országoknak további lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a költségvetési irányelveik 2026-ra való igazodás biztosítva legyen az EU-végrehajtóval egyeztetett közepes- és hosszútávú kötelezettségekhez.
Spanyolország még nem nyújtotta be a 2026-os költségvetési tervét, de Bulgáriával és Magyarországgal együtt kockáztatja az EU költségvetési szabályok megsértését, mivel az elsődleges nettó kiadás meghaladja az egyeztetett normákat.
A Bizottság eddig csak figyelmeztette ezeket az országokat, hogy csökkentsék a kiadásokat 2026-ban. De ha az országos kormányok figyelmen kívül hagyják a javaslatokat a pályán maradáshoz, a Brüsszel a tavasz költségvetés-felülvizsgálatakor figyelembe veheti a büntetések javaslatát.
A spanyol helyzet nem egyedi. Egyre több országban a költségvetési tárgyalások a kormányok és az ellenzéki pártok közötti feszültségsportokká válnak – egy trend, amely látható Franciaországban is.
Finlandia bűnhődik az Európai Bizottság által
A Brüsszel úgy döntött ma, hogy megbünteti Finnországot az EU költségvetési szabályok megsértése miatt – egy héttel azután, hogy figyelmeztette, hogy az ország hiánya 4,5%-ra ugrik a GDP-hez viszonyítva.
Az Európai Bizottság a következő hetekben javasolni fogja a „túlzott hiány eljárás” (EDP) indítását Finnország ellen. Ehhez az Európai Unió pénzügyminiszterei jóváhagyását kell kapnia.
Kilenc más EU-ország – köztük Franciaország, Olaszország és Lengyelország – már alattuk van egy EDP-nek a 3%-os hiány küszöbérték túllépése miatt, de a Brüsszel most nem tesz további lépéseket azokkal az országokkal.
„A GDP 3%-át meghaladó hiány nem teljesen magyarázható a védelmi kiadások növekedésével,” mondta Dombrovskis a lapunknak.
Ugyanakkor Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak el kell ismernie Finnország „kivételes körülményeit.” Oroszország háborúja, mondta, megsérült az befektetők és fogyasztók megbízása, és lelassította azt, ami hosszú ideig az EU egyik legdinamikusabb gazdasága volt.
A Lett biztosa hozzátette, hogy Finnország döntése, hogy bezárja a szárazföldi határt Oroszországgal – ami okozta a turizmus drámai csökkenését – is megnehezítette az ország gazdaságát.
A nyilatkozat után Finnország pénzügyminisztere, Riikka Purra azt mondta, hogy a skandzináv országnak meg kell tartania a Tanács által ajánlott korrekció ütemét. „A következő kormánynak nagy munka lesz a nyilvános pénzügyek korrigálásában. A munka folytatódni fog több parlamenti tételt át.”
Németország szűk keresztülvitte ugyanazt a sorsát, mivel az ország aktiválta a „nemzeti menekülési klauzulát” a védelmi kiadások növelése érdekében 2025-ben.
