Az MCC Brussels: egy magyar alapítású brüsszeli think tank pénzügyi nyilvántartása

Egy magyar alapítású, Brüsszelben működő szervezet, az MCC Brussels került most a figyelem középpontjába, miután végre nyilvánosságra hozta pénzügyi adatait. De vajon mi is ez a szervezet, és milyen hátteret rejtenek ezek a számok?

Az Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli kirendeltségének elnöke nem más, mint Orbán Balázs, aki egyben a miniszterelnök politikai igazgatójaként is tevékenykedik. Bár a vezetéknév megegyezik, a kettő nem áll rokoni kapcsolatban. A Politico 2023-as cikke szerint a brüsszeli igazgató, Frank Füredi egy londoni véletlen találkozás után kapta meg a pozíciót, és azóta azzal a céllal tevékenykedik, hogy megkérdőjelezze az „uniós mainstream” nézeteket, beleértve akár a klímaváltozás témakörét is.

Mi is az MCC Brussels?

A szervezet önmagát autonóm think tankként definiálja, amely olyan területeken végez kutatásokat és szervez eseményeket, mint a migráció, a külpolitika, a kultúra vagy a környezetvédelmi politika. Hét munkatársa rendelkezik hozzáférési engedéllyel az Európai Parlamenthez – ami maga után vonja a pénzügyi nyilvánosság kötelezettségét is.

A mostani bejelentés egy hosszú és viszontagságos transzparenciavitát követ. A Corporate Europe Observatory nevű NGO korábban azzal vádolta meg a think tankot, hogy nem hajlandó betartani az uniós lobbirendszer szabályait és nyilvánosságra hozni a lobbiköltségeit. Az MCC Brussels mindvégig tagadta a vádakat, és júliusban jelezte, hogy be fogja nyújtani a 2023-as éves kimutatását – amit most meg is tett.

Érdekes módon a szervezet korábban kihasznált egy olyan rendelkezést, amely az újonnan létrejött entitásoknak lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen azonnal nyilvánosságra hozniuk adataikat. Eközben azonban aktívan kampányolt azért, hogy más civil szervezeteket megfosszanak forrásoktól, és hogy egy, az Elon Musk által inspirált, ún. DOGE egység módosítsa az uniós kiadási politikát.

A válasz és a nyilvánosság

John O’Brien, az MCC Brussels szóvivője a Politiconak nyilatkozva hangsúlyozta: „Mindig is átláthatóak voltunk: minden tevékenységünk nyilvános.” Hozzátette: „Jelentéseink és nyomozásainak eredményei nyilvánosan elérhetők, a YouTube-csatornánk aktív és dinamikus, minden nyilvános rendezvényről részletesen számolunk be weboldalunkon és a közösségi médiában. Így használjuk fel a forrásokat – hogy értelmesen hozzájáruljunk a brüsszeli vitaélethez, és én azt állítom, hogy dinamikusabbá és izgalmasabbá tesszük azt.”

A kérdés azonban továbbra is fennáll: mennyire szükséges, hogy egy, az uniós politikát befolyásolni kívánó szervezet teljes mértékben nyitott legyen? És vajon ez a mostani lépés elegendő ahhoz, hogy eloszlasson minden kételyt? A brüsszeli lobbivilág sötét ösvényein sokszor nehéz követni a pénz útját – és az MCC Brussels esete is emlékeztet minket arra, hogy a transzparencia nem csupán egy formális kötelezettség, hanem az bizalom alapja is.

Ti mit gondoltok? Egy think tanknek mennyire kell nyitottnak lennie a pénzügyei tekintetében, ha közben az uniós döntéshozatalt igyekszik befolyásolni?