Orbán szigorítja a határellenőrzést: biztonságpolitika és kampány a közel-keleti válság árnyékában

Orbán Viktor a közel-keleti feszültségek nyomán szigorítja a határellenőrzést, és mindezt egyre erősebben a kampányának központi elemévé teszi. A döntés mögött egyszerre látszik terrorizmus-félelem, energiaellátási aggodalom, és az a politikai üzenet, hogy a kormány „kezében tartja” a biztonságot.

Én azt vettem észre, hogy amikor külső sokk érkezik Európába, a választók gyorsan keresnek kapaszkodót. Nálunk is ez történik: a határ, az ellátás és a kockázatok egy történetbe olvadnak össze. És közben ott van a kérdés: működik-e ez az érvelés a szavazófüggöny mögött is, vagy csak jól cseng a híradásokban?

Miért pont határ? – Orbán biztonsági narratívája

Röviddel az amerikai–izraeli csapások után Orbán összehívta a biztonsági kabinetet, és egy szinttel feljebb emelte a terrorkészültséget. Ezt követte a találkozó az anti-terror koordinációs testülettel, majd az ellenőrzések megerősítése a külföldi utasok beengedésénél.

A kormányzati üzenet lényege, hogy a közel-keleti eredetű terrorszervezetek megerősödtek Nyugat-Európában, ezért sejtjük, hogy „aktiválhatnak” európai sejtekhez kapcsolható akciókat. A részletek nem teljesen ismertek, de a irány világos: fizikailag is érezhetőbb legyen a kontroll.

A politikai elemzők szerint ez a szerepvállalás – hogy Orbán legyen a „biztonság garanciája” – a választások előtti időszakban jól működhet. A globális bizonytalanság ugyanis táplálja azt az érzést, hogy csak a kormány és a Fidesz tud rendet tenni.

Energiabiztonság a háttérben: Druzhba és a kampány összekötése

Van itt egy másik, sokkal hidegebb tényező: az energia. Orbán közben Ukrajnával is éles konfliktusban van a Druzhba vezetékről. A forrás szerint a vezetéket feltételezett orosz csapás érte január végén, és azóta sem javították.

Ráadásul Magyarország blokkolja az EU 90 milliárd eurós hitelcsomagját Ukrajnának, amit a kormány politikai zsarolásként értelmez. Ukrajna viszont azt mondja: a javításokhoz előfeltétel kell, vagyis a fegyvernyugvás.

Itt kapcsolódik össze a kampánylogika: az energiaárak és a nemzetbiztonság fenyegetettsége könnyen ráhúzható a kormány „kockázatkezelő” szerepére. Pedig közben a választók fejében a legfontosabb mégiscsak az marad, hogy mennyibe kerül a megélhetés.

Visszaüthet a félelem? – Magyarország inflációs frontja

A kockázat, hogy az egész üzenet nem csak szól jól, hanem eredményt is hoz. Ha hetek múlva az árak maradnak magasak, az a kormány narratíváját is kikezdheti. A fő kihívó, Péter Magyar és a Tisza párt a költségek és az infláció kérdésére épít.

Az egyik elemzői hang szerint rövid távon rá lehet fogni a helyzetet Ukrajnára, Iránra, az Amerikára vagy az EU-ra. De ha a kormány azt ígéri, hogy megvéd, és a valóságban mégsem javul a helyzet, az könnyen fordulhat.

Szóval miközben Orbán szigorítja a határellenőrzést és a biztonságot teszi zászlóra, engem leginkább az érdekel: a választók a „veszélykezelés” történetét vagy a „zsebben lévő pénz” valóságát fogják jobban jutalmazni. Ti hogy érzitek: nálatok melyik nyom többet?