Orosz parlamenti választás háborús környezetben

Az orosz parlamenti választás több szempontból is rendkívüli körülmények között zajlik. Ez az első országos voksolás azóta, hogy Moszkva teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A háromnapos szavazást biztonsági incidensek, kibertámadásokról szóló jelentések és erős politikai kontroll árnyékolja be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök online adta le voksát. Közben az ország számos pontján személyesen is megnyíltak a szavazóhelyiségek. A hatóságok szerint a részvétel biztosítása kiemelt feladat.

Előre sejthető eredmény

A választás kimenetele elemzők szerint aligha tartogat nagy meglepetést. A kormányzó Egységes Oroszország párt továbbra is meghatározó erő. A háborút nyíltan ellenző jelöltek többsége nem indulhatott.

Ez jelentősen szűkíti a választók valódi politikai választási lehetőségeit. A rendszerkritikus szereplők közül többen eltiltással, jogi akadályokkal vagy hatósági nyomással szembesültek.

A szavazás technikai lebonyolítása ezért önmagában nem mutatja meg a politikai verseny valódi állapotát.

Támadás érte az online rendszereket

Az online szavazás Oroszországban külön figyelmet kapott. Az orosz Központi Választási Bizottság közlése szerint erős támadás érte Moszkva elektronikus voksolási rendszerét.

Ella Pamfilova, a bizottság vezetője azt állította, hogy a támadásokat sikerült kivédeni. Független bizonyítékokat azonban nem tettek közzé. A tájékoztatás elsősorban állami forrásokon keresztül jutott el a nyilvánossághoz.

Az orosz Digitális Fejlesztési Minisztérium emellett kommunikációs vezetékek elleni szabotázskísérletről számolt be a Távol-Keleten. A közlés szerint a szolgáltatásokat helyreállították.

Putyin korábban Ukrajnát vádolta a választás megzavarásával. Állítását nem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékokkal.

A háború közben sem szünetel

A voksolás idején tovább folytatódtak az orosz rakéta- és dróntámadások Ukrajna ellen. Kijev közben Oroszország területén található célpontok ellen hajtott végre nagy hatótávolságú dróntámadásokat.

A szavazást az Ukrajna által ellenőrzött területeken kívül, orosz megszállás alatt álló régiók egyes részein is megszervezték. Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területét Ukrajna és nyugati szövetségesei továbbra is ukrán földnek tekintik.

Az európai kormányok egyre gyakrabban beszélnek orosz hibrid fenyegetésről. Ide sorolják a kibertámadásokat, a szabotázsakciókat és a drónincidenseket is. Emmanuel Macron francia elnök szerint a veszély fokozódott.

A háború idején zajló orosz választás így nem jelent közeledést a békéhez. Mindkét fél újabb nehéz időszakra készül, miközben a politikai folyamatok és a harctéri események továbbra is szorosan összefonódnak.