Mesterséges intelligencia szabályozása és békediplomácia: Pietro Parolin üzenetei

A mesterséges intelligencia szabályozása és az ukrajnai háború egyaránt közös felelősséget kíván. Pietro Parolin bíboros, a Szentszék államtitkára szerint egyik kérdésre sincs egyszerű válasz.

A bíboros egy, az olasz parlamentben rendezett konferencián beszélt a hit és az értelem kapcsolatáról a mesterséges intelligencia korában. Később újságírók kérdéseire is válaszolt.

Globális technológiához közös szabályok kellenek

Parolin szerint a mesterséges intelligencia lehetőségei mellett komoly veszélyeket is hordoz. Ezek nemcsak technikai, hanem erkölcsi kérdéseket is felvetnek.

Úgy véli, az új technológiák fejlesztését etikai megfontolásoknak kell irányítaniuk. A mesterséges intelligencia etikus szabályozása azonban nem lehet néhány ország vagy vállalat magánügye.

A bíboros üdvözölte Sergio Mattarella olasz elnök felelősségre vonatkozó felhívását. Szerinte a mesterséges intelligencia globális jelenség, ezért minden állam és nemzetközi szervezet részvételére szükség van.

Parolin különösen attól tart, hogy egyes országok egyedül próbálják kialakítani saját szabályaikat. Ehelyett közös alapelvekre és összehangolt együttműködésre lenne szükség.

Nem azonnali technikai megoldást sürget a Szentszék

Az ENSZ Közgyűlésével kapcsolatban felmerült egy nemzetközi mesterségesintelligencia-felügyeleti testület ötlete is. Parolin azonban nem beszélt közvetlenül megvalósítható tervről.

A Szentszék elsősorban alapelveket szeretne megfogalmazni. A konkrét együttműködési formákat később az államoknak és az érintett szervezeteknek kell kidolgozniuk.

A bíboros személyesen is találkozik a technológiával. Megjegyezte, hogy az online tartalmak már gyakran automatikus összefoglalókkal jelennek meg.

Prédikációihoz azonban nem használ mesterséges intelligenciát. „A mesterséges intelligencia csupa értelem, de nincs benne szív” – fogalmazott. Ez a mondat jól érzékelteti az emberi jelenlét pótolhatatlan szerepét.

A Szentszék ukrajnai diplomáciája folytatódik

Parolin az ukrajnai háborúról is beszélt. Elismerte, hogy a Szentszék erőfeszítéseinek eddigi eredményei korlátozottak.

Ennek ellenére a humanitárius diplomácia folytatását tartja szükségesnek. A Szentszék ukrajnai diplomáciája szerinte inkább vetéshez hasonlít, amelynek eredménye később jelenhet meg.

A bíboros szerint fontos fenntartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal. A párbeszéd hiánya ugyanis még nehezebbé teszi a békés megoldások keresését.

Parolin egy olyan rendezési lehetményben reménykedik, amely mindkét fél számára biztonságot és fejlődési lehetőséget kínál. Szerinte ez lehet az úgynevezett „nyertes-nyertes” megoldás alapja.

Ez az álláspont nem gyors áttörést ígér, hanem türelmes kapcsolatépítést. A kérdés az, hogy a háborús felek mikor lesznek készek újra valóban meghallgatni egymást.