Pokémon TCG: szigorúbb intézkedések a viszonteladás és erőszak ellen
A Pokémon TCG körüli káosz már rég nem csak gyűjtőszenvedély. Egyetlen dobozért sokan napokat állnak sorba, és közben a viszonteladás olyan szintre futott, hogy a kiskereskedők is egyre rosszabb PR-t kapnak. Most a The Pokémon Company újabb lépéseket jelentett be, amelyek a Pokémon TCG rajongói élményét és a biztonságot is próbálják rendbe tenni.
Japánban például már elindultak olyan megoldások, mint az azonosítás. A legújabb irány pedig még kényesebb: arcfelismerés a bizonyos kor felettieknek, hogy kiszűrjék azokat, akik többször visszamennek vásárolni. Ez nem csak üzleti kérdés, hanem adatvédelem és közbiztonság is.
Miért lett ennyire forró téma a Pokémon TCG viszonteladása?
Ha egy megjelenés néhány óra alatt elfogy, a piac azonnal átbillen az árakba. A rajongók közül sokan csak játszani szeretnének, mások viszont profitot látnak a várható hiányban. A cég szerint ez így már veszélyes és káros.
A bejelentések logikája egyszerű: ha kevesebb lesz a visszaélés, csökkenhetnek a konfliktusok is. És bár ez hangzatos, a módszer azért kemény, mert közben személyes adatok kerülnek előtérbe.
Arcfelismerés Japánban: hogyan működik?
A The Pokémon Company arról tájékoztat, hogy öt japán pop-up üzletben arcfelismerést használnak majd. Az intézkedés az általános iskolás kortól életbe lép. A cél: ne lehessen többször visszajutni, illetve ne lehessen újabb vásárlást elérni a szabályok kijátszásával.
Ha a rendszer úgy dönt, valaki megpróbálja “hajlítani” a szabályokat, megtagadják a belépést. Akinek nem tetszik az ilyen jellegű szűrés, az egyszerűen nem mehet be az üzletekbe. Közben a kisebb gyerekek csak kísérővel mehetnek.
A cég azt is közli, hogy az arcos adatok egy meghatározott idő után törlésre kerülnek. Őszintén: én gyűjtőként értem a cél szándékát, de a kivitelezés adatvédelmi szempontból mindig kérdéseket hagy maga után.
Long-tail részlet: kormányzati azonosítás és adatgyűjtés
Korábban Japánban a hivatalos helyszíneken vásárláshoz kormányzati azonosító szükségessé vált. A mostani arcfelismerés ehhez hasonló logikára épül: a többszöri vásárlás visszaszorítása a közvetlen akció.
Ráadásul a vállalat adatvédelmi szabályzata szerint többféle adat is gyűjthető, nem csak arcfelismerés. Van, ami a fizetéstől a piackutatásig magyarázható, de nem mindig egyértelmű, mire használják pontosan a gyűjtött információkat.
Biztonság is a háttérben: miért került elő a “safety management”?
A cég “biztonsági menedzsmentként” hivatkozik az intézkedésekre. Márciusban egy Pokémon Center üzlet bezárt, miután egy alkalmazottat egy feltételezett zaklató támadása ért. Az üzletet később újranyitják.
Az üzenet tehát nem csak a scalpers ellen szól: a tömeges megjelenések, a feszültség és az erőszakhullám miatt is keményebben próbálnak rendet tenni.
És mi jön a Pokémon TCG-megjelenések körüli világban?
Jelenleg nincs jel, hogy ezek a megoldások Japánon kívül is tesztelnének. De a Pokémon kártyák ára más országokban is elszállt, és emiatt több helyen felmerült, hogy az érték és az agresszió veszélyes párost alkot.
Furcsa belegondolni: a “családbarát” élmény néha csak akkor marad meg, ha a vásárlás már szinte adminisztrációvá válik. Szerintetek meddig lehet elmenni a szűrésben úgy, hogy a Pokémon TCG még mindig ugyanazt a játékos, közösségi érzést adja?
