Keresztény nacionalizmus: Rowan Williams bírálta Nigel Farage retorikáját

A keresztény nacionalizmus egyre láthatóbb szerepet kap a brit politikai vitákban. Rowan Williams volt canterburyi érsek szerint Nigel Farage a kereszténységre hivatkozva erősítheti a muszlimellenes hangulatot.

Vallási értékek vagy politikai eszköz?

Williams tíz évig vezette az anglikán egyházat. A New Humanist magazinnak adott interjújában arról beszélt, hogy sokan ma már jogosan kételkednek bizonyos vallási kijelentések őszinteségében.

Szerinte Farage és más politikusok a „keresztény társadalom” képét használhatják fel. Ez a megfogalmazás társadalmi súlyt adhat az iszlámellenes üzeneteknek.

A volt érsek úgy látja, hogy a brit keresztény nacionalizmus mögött több tényező állhat. Ilyen a migrációval kapcsolatos szorongás, az iszlámellenesség és a nemzeti identitás bizonytalansága.

Angliában a Szent György-kereszt nem pusztán történelmi jelképként jelenik meg. Sokak képzeletében keresztény jelentést is hordoz. Ez megkönnyítheti a vallási és nemzeti üzenetek összekapcsolását.

Farage és a brit identitás kérdése

Nigel Farage húsvéti üzenetében azt írta, hogy büszkének kell lenni a brit társadalom keresztény értékeire. Korábban fiatal muszlimokkal kapcsolatban is éles kijelentést tett.

Az év elején egy londoni iftárt is bírált. A vallási böjtöt lezáró eseményt életforma elleni fenyegetésként mutatta be. Kritikusai szerint ez a muszlimellenes retorika része.

A Reform UK később James Orr teológust nevezte ki Farage vezető tanácsadójává. Orr korábban Donald Trump amerikai adminisztrációjára is hatással volt.

Tommy Robinson és a vallási hitelesség

Rowan Williams Tommy Robinsonról sem beszélt elismerően. A szélsőjobboldali aktivista börtönben bibliaórákon vett részt, később pedig kereszténynek vallotta magát.

Robinson londoni karácsonyi éneklést is vezetett. Az esemény célja szerinte az volt, hogy „visszahelyezze Krisztust a karácsonyba”. Felvonulásain fakeresztek és keresztény jelszavak is megjelentek.

Williams nem zárta ki, hogy Robinson komolyan veszi a keresztény tanítást. Ugyanakkor kellemetlen kérdéseket tenne fel neki.

Hogyan egyeztethető össze a keresztény követés a gyűlöletet vagy erőszakot kiváltó nyilvános beszéddel? Ez az érsek szerint alapvető erkölcsi kérdés.

A vita jól mutatja, milyen összetett a kereszténység és a brit politika kapcsolata. A vallási jelképek identitást adhatnak, de politikai fegyverré is válhatnak. Talán éppen az a legfontosabb kérdés, hogy ki és milyen célból hivatkozik rájuk.