Help to buy: miért nem a megoldás, és hogyan torzíthatja a lakhatási piacot?

A Help to buy programot sokan a lakhatás felé vezető kapaszként emlegetik. A valóság azonban ennél árnyaltabb: egy elemzés szerint a nagy nyertesek főleg a magasabb jövedelműek közül kerültek ki, akik amúgy is könnyebben vettek volna házat. Ráadásul a támogatás nem feltétlenül a kínálatot növelte, inkább a versenyt és az árakat bolygatta.

Ebben a cikkben végignézzük, miért lehet, hogy a Help to buy inkább gyorsítja a vagyonosodást, és miért kerülhet sokba társadalmilag. Közben azt is felvetem: mitől lenne valóban fenntartható a lakhatás Magyarországon is.

Ki nyer a Help to buy-on?

Egy fiskális elemzés arra jutott, hogy a Help to buy legnagyobb készpénz-nyereségeit a legmagasabb jövedelműek kapták. Az arányok markánsak: a felső 10% volt a program első számú nyertese.

Ez azért fontos, mert a cél elvileg az lenne, hogy a lakásvásárlás reális legyen. Ha viszont a támogatás főleg azokat segíti, akik már amúgy is vásárolnának, akkor a rendszer inkább gyorsítja a helyzetüket, nem pedig szélesíti a hozzáférést.

Miért torzítja a piacot?

A lakhatási árakat nem csak a támogatások alakítják. De a Help to buy képes rásegíteni a folyamatokra: ha többen tudnak licitálni, a kereslet feljebb tolja az árakat.

És ha nincs elég új lakás, a támogatás nem kínálatot teremt, hanem versenyeztet. Nem a “több ház” irányba hat, hanem a “még többet kell fizetni” irányba. Nekem ez gamer fejjel úgy hangzik, mintha buffot adnál, de közben nem építenél új pályát.

Hosszú távú költség: társadalmi egyenlőtlenségek

A 2013 és 2023 közötti időszakban Angliában nettó 260 000 szociális otthon tűnt el. Közben a magánbérleti piac gyorsan nőtt, a bérek pedig nem tudták követni a lakbéreket.

Ha a rendszer a szociális bérlakások visszaszorításával “magánpiacra tereli” az embereket, akkor a támogatás könnyen az államnak is drágul. Ilyenkor a költség átcsúszhat például a housing benefit irányába.

Mi lehetett volna a jobb irány?

Korábbi javaslatok szerint a támogatott építkezés sokkal több értéket teremtene. Az a logika, hogy pénz helyett építeni kell, nem hangzik forradalminak. Mégis, ez csökkentheti a nyomást, és idővel javíthatja a lakhatási esélyeket.

Felmerül egy kényes kérdés: ha a Help to buy nem javít érdemben a kínálaton, akkor miért marad? És nálunk, magyarul gondolkodva, milyen “készpénzes” támogatások lennének azok, amelyek tényleg lakást hoznak, nem csak gyorsítják a licitet?