Migránshajó-tragédia Dzsibutinál: több mint 130 ember életét vesztette

A migránshajó-tragédia Dzsibutinál ismét ráirányította a figyelmet az Afrika szarva és Jemen között húzódó veszélyes tengeri útvonalra. A túlzsúfolt hajó több mint 300 emberrel a fedélzetén borult fel. Legalább 139 ember meghalt, sokakat pedig továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

Túlzsúfolt hajó borult fel a part közelében

A hajó Dzsibutiból indult Jemen felé. A tragédia az indulást követő órákban történt, a part közelében. A fedélzeten gyermekek is utaztak.

A beszámolók szerint körülbelül 82 ember túlélte a balesetet. Legalább 84 utas sorsa azonban továbbra sem ismert. A halálos áldozatok száma még emelkedhet.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet, vagyis az IOM, a térség egyik legsúlyosabb hajókatasztrófájaként írta le az esetet. A szervezet szerint a hajó mindenekelőtt a túlzsúfoltság miatt süllyedhetett el.

Névtelen sírok őrzik az áldozatok emlékét

A dzsibuti hatóságok eddig 139 holttestet temettek el. Más áldozatokat maguk a túlélő vagy tovább utazó migránsok temethettek el.

Ezek a holttestek egyelőre nem szerepelnek a hivatalos statisztikákban. Az adatokat csak hatósági azonosítás után egészítik ki.

Alexandre Coissac, az IOM dzsibuti misszióvezetője szerint az áldozatokat közös, névtelen sírban helyezték nyugalomra. Mindegyikük mögött család és egy személyes történet állt.

Miért vállalják az emberek ezt a veszélyes utat?

Évente tízezrek kelnek át a Bab el-Mandeb-szoroson. Sokan a biztonságot és a jobb megélhetést keresik az Arab-félsziget országaiban.

A migrációs útvonal az Afrika szarván fekvő országokon halad keresztül. Az utazók gyakran kiszolgáltatottak az embercsempészeknek és a bizonytalan hajózási körülményeknek.

Az IOM vezetője szerint senki sem száll ilyen hajóra, ha valóban elérhető lenne számára egy biztonságosabb lehetőség. A szervezet adatai alapján az útvonalon tavaly több mint 900 ember halt meg vagy tűnt el.

Közben Jemenből is ezrek érkeznek Dzsibutiba, ahogy az országban fokozódik a fegyveres konfliktus. A régióban tehát egyszerre jelenik meg a háború, a szegénység és a kényszerű menekülés. A kérdés most az, mikor történik meg a következő tragédia, és addig ki tud valódi, biztonságos alternatívát kínálni?