Törökország gazdasági kihívásai: EU és USA szankciók hatása

A nemzetközi politikai feszültség újabb fejezetében Törökország került a büntető intézkedések középpontjába. Az EU szankciók és az esedékes amerikai megtorló lépések komoly gazdasági kockázatokat rejtenek a már így is recesszióval küzdő török gazdaság számára.

Az EU lépései és a török reakció

Az Európai Tanács szankciókat vezetett be Törökország illegális fúrási tevékenysége miatt Ciprus külgazdasági övezetében. Az intézkedések között szerepel a légiközlekedési egyezmény tárgyalásainak felfüggesztése és a pénzügyi támogatások csökkentése. Az Európai Beruházási Banknak is felkérést intéztek a török hitelek áttekintésére, amelyek tavaly 434 millió dollárt értek el.

Ankara azonban makacsul ragaszkodik álláspontjához. A török külügyminisztérium nyilatkozata szerint az EU döntései „semmilyen mértékben nem befolyásolják országuk elhatározását a szénhidrogén-tevékenység folytatására”. A török oldal hangsúlyozza, hogy a török ciprusiak egyenlő jogokkal rendelkeznek a sziget természeti kincsei felett.

A gazdasági helyzet romlása

A török gazdaság súlyos problémákkal küzd: a közel 16%-os infláció, a 14%-os munkanélküliség és a Moody’s hitelminősítő ágentság által a Ba3-ról B1-re történő leminősítés aggasztó képet fest. A hitelminősítő szerint az ország „rendkívül sebezhető további hosszú ideig tartó akut gazdasági és pénzügyi volatilitás periódussal szemben”.

Az amerikai szankciók veszélye

A helyzet tovább bonyolódik az esedékes amerikai szankciók miatt, amelyek Törökország orosz S-400-as légvédelmi rendszer vásárlására válaszul várhatók. Ez a rendszer eredetileg a NATO repülőgépek lelövésére készült, amiért Washington törvényi kötelessége, hogy gazdasági szankciókat alkalmazzon.

Azonban kérdéses, hogy mennyire szigorúak lesznek ezek az intézkedések, és hogy Trump elnök mennyire akarja kockáztatni a kapcsolatok további romlását. Valószínű, hogy Törökország eltávolítása az F-35-ös programból lesz az első lépés.

Nyugati kapcsolatok a próba tüzében

Ankara láthatóan nem riad vissza a nyugati nyomástól. A török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu szerint „nincs szükség túl komolyan venni” a szankciókat, és „hagyják, hogy megértsék: nem tudnak Törökországgal ilyen módszerekkel élni”.

Erdogan elnök önhatalmú politikája tovább mélyíti a szakadékot a Nyugat és Törökország között. Az EU szankciók minden bizonnyal éreztetni fogják hatásukat a török gazdaságon, de végül az amerikai reakció szigorúsága fogja meghatározni a tényleges gazdasági hatást. A kérdés az, hogy a nemzetközi nyomás hatására végül megváltozik-e Ankara álláspontja, vagy tovább merevít pozícióját.