Törökország kettős nyomása: menekültek és gáz a Földközi-tengeren

A Törökország és az Európai Unió közötti kapcsolat egyre feszültebbé válik két fronton is: a menekültkérdés és a kelet-mediterrán gázkitermelés égető problémái terhelik a tárgyalásokat. Az EU-csatlakozási tárgyalások leálltak, miközben Ankara fenyegetőzik és energiaháborút vív Ciprus ellen.

Gáz és geopolitika: a tengeri feszültség fokozódik

Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy harmadik fúróhajó szerzésén gondolkozik, amelyet a Keleti-Földközi-tengerbe küldene. A cél: a természetes gázkészletek feltárása olyan vizeken, ahol Ciprus kizárólagos gazdasági övezete (EEZ) van. Az USA és az EU már bevezetett szankciókat, de Ankara nem riad vissza a konfrontációtól. Erdogan szavaival: „A hajóink a térségben vannak. Minden fregattunk közelben van. Repülőgépeink bármely pillanatban készen állnak. Senki nem diktálhat Törökországnak.”

A menekültkártya ismét a asztalon

Az uniós menekültmegállapodás értelmében Törökország 2016-ban 6 milliárd eurós pénzügyi segélyt kapott annak érdekében, hogy visszafogja a migrációt. Most azonban Ankara azt állítja, az EU nem teljesítette ígéreteit. Erdogan világos utalást tett: „Ha a folyamat elakad, Törökországnak meg kell nyitnia a határait.” Az Európai Bizottság képviselője, Natasha Berto azonban azt hangsúlyozza, hogy az unió már 5,6 milliárd eurót átutalt, a maradék hamarosan megérkezik.

EU-csatlakozás: reménytelen perspektíva?

Bár a török diplomaták folyamatosan tárgyalnak uniós partnereikkel – különösen Németországgal –, a kilátások rosszak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem rég nyilatkozta: „Ami Törökországot illeti, én nem láttam haladást az utóbbi években. Ellenkezőleg… Törökországnak meg kell mutatnia, hogy közelebb akar kerülni az európai értékekhez, szabályokhoz, a jogállamhoz, a szabadsághoz és az alapvető értékekhez.”

Hol tart most a török-uniós kapcsolat?

Az EU két égető probléma közé szorult: egyrészt meg kell védenie tagállamát, Ciprust a török agressziótól, másrészt el kell kerülnie egy újabb migrációs válság kitörését. A megoldás továbbra is pénzügyi segélyekben merülhet ki, de az uniós álláspont egyre keményebb válaszokat sürget. A blokknak egységesen kell kiállnia minden tagja mellett, amikor gazdasági érdekeit sértegetik. A kérdés az: meddig lesz hajlandó alkudni Brüsszel Ankara zsarolásával?