Trump Amerika: Megoszt, sárkányoz és uszít
Az elmúlt hetek eseményei egyre világosabban mutatják, hogy a Trump által vezetett Amerika milyen radikálisan új útra tért a nemzetközi kapcsolatok kezelésében. Az amerikai adminisztráció több fronton is támadásokat indított szövetségesei és riválisai ellen egyaránt, legfőbb célpontjai pedig Kína és Németország lettek. A kereskedelmi háború egyre inkább stratégiai küzdelemmé érett, amely messze túlmutat a gazdasági érdekeken.
A csendes-óceáni lázongás
A Pentagon új vezetője, Patrick Shanahan szombati nyilatkozatában egyértelműen közölte Pekingkel: Washington nem tűri tovább Kína erősödő jelenlétét Délkelet-Ázsiában. A Dél-kínai-tenger szuverenitási vitáira és Tajvan statuszára hivatkozva leszögezte, hogy az USA nem fog „lábujjhegyen járni” a régió stabilitását veszélyeztető kínai akciók kapcsán. Ez a nyílt konfrontáció veszélyes stratégiai irányváltozás a két nagyhatalom viszonyában.
A Huawei-ügy: a bizalmatlanság szimboluma
Mike Pompeo külügyminiszter pénteki berlini látogatása sem hozott enyhülést. A német kollégáját, Heiko Maast közvetlenül figyelmeztette: azok az országok, amelyek a kínai Huawei telekommunikációs felszereléseit használják, komoly problémákba kerülhetnek az Egyesült Államokkal. A fenyegetés annyira konkrét volt, hogy a német hírszerzési adatokhoz való hozzáférés fennforgását említette. Pompeo nyíltan a nemzetközi jog és protokoll minden normáját figyelmen kívül hagyva próbálta befolyásolni egy szuverén állam döntését.
Különbségtétel a szövetségesek között
Érdekes módon Nagy-Britannia és Franciaország irányába nem érkeztek hasonlóan rideg ultimátumok, noha ők sem kívántak eleget tenni Washington Huawei-ellenes kéréseinek. A brit biztonsági szervek két hónappal ezelőtt még azt is állapították, hogy a kínai telekommunikációs eszközök nem jelentenek kémkedési kockázatot. Ez egyértelmű jele annak, hogy az amerikai stratégia célzottan Kína és Németország ellen irányul, hiszen e két exportóriás képes leginkább ellenállni az amerikai gazdasági agressziónak.
A maffiamódszerek világpolitikája
Trump elnök nem maradhatott el a külföldi kormányok zaklatásától. Mexikóval szemben nyílt zsarolásba kezdett: vámokkal fenyegette meg a szomszédos országot, ha az nem állítja meg a dél-amerikai bevándorlók özönét még before az amerikai határok előtt. Ez a taktika – két teljesen különálló ügy összekapcsolása – inkább a new yorki maffiafőnökökre emlékeztet, mint egy világvezető nemzet státuszára. A Reuters jogi kihívásokról és az elnök vészhelyzeti jogkörének próbára tételéről számolt be.
Brexit és az amerikai beavatkozás
Trump legfrissebb beavatkozása a brit belügyekbe is hullámokat vert. Támogatását fejezte ki Boris Johnson kormányfői ambíciói mellett, és azt tanácsolta a britnek, hogy ne fizesse ki az uniónak az 50 milliárd dolláros válás díját. Számára nyilvánvalóan a no-deal Brexit az ideális megoldás, hiszen az gyengítené az Európai Uniót, és növelné az amerikai befolyás lehetőségét a szigetországban.
Úgy tűnik, Trump Amerika nem riad vissza semmilyen nemzetközi norma és elv megsértésétől sem. De vajon nem ez az agresszív önfelmagasztalás válik az Egyesült Államok legnagyobb sebezhetőségévé? Ahogy egyre keményebben próbálja törni az ellenállást, egyre több szövetségestől és partnerétől veszít el. Talán legnagyobb félelme, hogy gazdasága és a dollár csak úgy kerülheti el a következő pénzügyi összeomlást, ha másokat kényszerít a számla kifizetésére. A erőszak azonban összefoghatja az áldozatokat, különösen, ha olyan erős nemzetekről van szó, mint Kína és Németország.