A brit segélycsökkentés a világ legszegényebb országait sújtja a leginkább
Az új adatok szerint a brit segélycsökkentés legnagyobb vesztesei a legszegényebb országok. Miközben a fejlettebb államoknak jutó támogatás nőtt, a rászoruló térségek finanszírozása jelentősen visszaesett.
Kevesebb pénz jut a leginkább rászorulóknak
A brit külügyi és fejlesztési tárca adatai alapján a legkevésbé fejlett és alacsony jövedelmű országok támogatása 6,7 százalékkal csökkent. Ez körülbelül 118 millió fontos visszaesést jelent.
Nagy-Britannia teljes hivatalos fejlesztési segélykerete 2025-ben a bruttó nemzeti jövedelem 0,44 százalékára mérséklődött. Egy évvel korábban ez még 0,5 százalék volt. A különbség csaknem 987 millió font.
A kormány a felszabaduló források egy részét védelmi kiadásokra csoportosítaná át. A döntést segélyszervezetek élesen bírálják. Szerintük a megszorítások emberéleteket veszélyeztetnek.
Bezáró programok és növekvő humanitárius igények
A csökkentések hatása már most érzékelhető. Sierra Leonéban anyai egészségügyi programok kerültek veszélybe. Afrikában fogyatékossággal élő gyermekek oktatási kezdeményezései is bezárhatnak.
Ez nem pusztán költségvetési kérdés. A támogatások hiánya gyakran egészségügyi ellátás, iskola vagy élelmiszer nélkül hagy közösségeket.
A brit segélyek legnagyobb része, 18,4 százaléka, az Egyesült Királyságban élő menedékkérők ellátására ment. Ez csökkenést jelent a 2024-es 20 százalékhoz képest, mégis jelentős tétel maradt.
Ukrajna kivétel, Jemen és Afganisztán újabb vesztes
A támogatások három legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna, Jemen és Afganisztán volt. Ukrajna finanszírozását külön keret védi. Jemen azonban 2028–2029-re várhatóan 28 százalékkal kevesebb pénzt kap.
Afganisztán esetében ugyanez a csökkenés elérheti a 39 százalékot. Ez különösen súlyos következményekkel járhat egy olyan országban, ahol milliók szorulnak humanitárius segítségre.
Nemzetközi szinten is egyre nagyobb a hiány
A brit fejlesztési segélyek csökkentése nem elszigetelt jelenség. Az Egyesült Államok és több európai ország szintén visszafogta támogatásait.
Egy friss jelentés szerint emiatt tavaly 64 millióval kevesebb ember jutott segélyhez. A szervezetek egyre gyakrabban csak az azonnali életmentő beavatkozásokat tudják finanszírozni.
A kérdés az, hogy meddig bírják a helyi rendszerek a külső támogatás hiányát. A segélycsökkentés hatása a legszegényebb országokra hosszú évekre meghatározhatja ezeknek a közösségeknek a jövőjét.