Ukrajna békefolyamata: Vajon közelebb járunk a békehez?
H1: Ukrajna békefolyamata: Vajon közelebb járunk a békehez?
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki nyilatkozatában arról beszélt, hogy Kijiv következő héten szeretne találkozni Donald Trump amerikai elnökkel és európai vezetőkkel. Céljuk, hogy új lendületet adjanak az orosz–ukrán háború lezárására irányuló erőfeszítéseknek. De vajon mennyire reálisak ezek a békétárgyalások, és milyen akadályok tornyosulnak az útba?
Zelenszkij nyíltan elégedetlenségét fejezte ki Oroszország állítólagos konstruktivitásának hiánya miatt. Érdekes módon Trump is bosszankodását fejezte ki azon, hogy Vlagyimir Putyin halogatja az USA által javasolt közvetlen békétárgyalásokat. Az amerikai elnök szerint két héten belül döntést hoz, ha nem kerül sor közvetlen tárgyalásokra.
A diplomáciai lépések háttere
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője pénteken találkozik Trump különleges megbízottjával, Steve Witkoff-fal New Yorkban. A találkozó célja a közelgő megbeszélések előkészítése. Zelenszkij említette, hogy várhatóan „több találkozó is lesz különböző helyszíneken” európai vezetőkkel a következő héten.
Az ukrán tárgyalókatam megpróbálják előmozdítani a békefolyamatot Katar, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Svájc és az USA területén folytatott tárgyalásokon. Ukrajna elfogadta az USA javaslatát a tűzszünetre és a Putyin–Zelenszkij találkozóra, de Moszkva kifogásokat emelt.
Vezetői szerepvállalás kérdése
Zelenszkij vádolta Oroszországot azzal, hogy elhúzza a tárgyalásokat, beleértve az orosz–ukrán csúcstalálkozó elhalasztását is. Oroszország azzal érvel, hogy az alacsonyabb szintű tisztviselőknek kell előkészíteniük a találkozót, mielőtt a vezetők találkoznának.
„Vezetőknek sürgősen részt kell venniük a megállapodások eléréséhez” – hangsúlyozta Zelenszkij. Véleménye szerint Oroszország érvelése „mesterséges, mert meg akarják mutatni az Egyesült Államoknak, hogy konstruktívak, de nem azok”.
Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője ismételte Moszkva régóta fennálló álláspontját, miszerint Putyin „nem zárja ki” Zelenszkijjel való találkozását, de csak azután, hogy „szakértői szinten” haladást értek el.
Fegyverek és biztonsági garanciák
Zelenszkij sürgette a másodlagos szankciók gyors bevezetését azokra az országokra, amelyek Oroszországgal kereskednek és ezzel támogatják háborús gazdaságát. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a lehetséges háború utáni biztonsági garanciáknak tartalmazniuk kell biztos fegyverszolgáltatást Ukrajna számára.
Ezek a kommentek egy olyan napon érkeztek, amikor egy orosz rakéta- és dróntámadás áldozatainak száma 23-ra nőtt Kijivben, köztük négy gyermek is. Ukrajnányilvánvalóan kifinomultabb nyugati légvédelmi rendszerekre van szüksége az ilyen támadások kivédéséhez.
Mi várható a közeljövőben?
Putyin vasárnap részt vesz egy Kínában tartandó találkozón, amelyen Irán és Észak-Korea is részt vesz – országok, amelyek szintén segítették Oroszország háborús erőfeszítéseit. Szeptember 9-től a világ vezetői részt vesznek az ENSZ Közgyűlésén, ahol valószínűleg szóba kerül Oroszország teljes körű inváziója.
Az Atlantic Council washingtoni think tank megjegyezte, hogy a közelmúlt amerikai elnökei kerülték a keményebb hangnemet Putyinnel szemben egy lehetséges nukleáris konfliktus félelmében. „Putyin tudja, hogy Washingtonnak és szövetségeseinek bőven van elegendő kapacitása ahhoz, hogy megfordítsák ukrajnai nyereségeit, de szinte biztos, hogy kételkedik abban, hogy az Egyesült Államoknak megvan a akarata ehhez” – áll az értékelésben.
Vajon tényleg nincsenek életfontosságú érdekei az Egyesült Államoknak ebben a háborúban, ahogy azt a második Trump-kormányzat jelezte? A válasz talán a közelgő diplomáciai találkozókon derül ki – vagy nem.