Zelenkij békétárgyalásokat sürget: Hol tart most a háború lezárásának folyamata?

Hogy is lehetne lezárni egy olyan konfliktust, amely már több mint három éve tart, és számtalan életet követelt? Volodimir Zelenkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy Kijev képviselői szeretnének találkozni Donald Trump amerikai elnökkel és európai vezetőkkel a jövő héten, hogy megvitassák Oroszország elleni háború befejezésének lehetőségeit. A javasolt találkozók nyilvánvalóan azt a célt szolgálják, hogy lendületet adjanak a békefolyamatnak, amelyben Zelenkij szerint Oroszország nem mutat konstruktív magatartást.

A diplomáciai küzdelem háttere

Trump nemrégiben nyilvánult meg azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető halogatja az USA javaslatát a Zelenkijjel való közvetlen békétárgyalásokra. Az amerikai elnök szerint két héten belül döntést hoz a következő lépésekről, ha nem történik meg a közvetlen tárgyalás. Érdekes paradoxon, hogy Trump egyrészt bírálta Ukrajna orosz területek elleni támadásait, másrészt azonban nem nyilvánított nyilvános elítélést egy Ukrajna elleni, 23 áldozatot követelő rakétatámadás kapcsán sem.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője pénteken találkozik Trump különleges megbízottjával, Steve Witkoff-fal New Yorkban, hogy felkészüljenek a közelgő találkozókra. Zelenkij emellett „több, különböző helyszíneken zajló találkozót” is vár európai vezetőkkel a jövő héten. Az ukrán tárgyalócsoportok eddig Katar, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Svájc és az USA területén próbálták előmozdítani a békefolyamatot.

Hol akad el a folyamat?

Ukrajna elfogadta az USA javaslatát a tűzszünetre és a Putyin-Zelenkij találkozóra, de Moszkvának kifogásai vannak. Zelenkij szerint Oroszország szándékosan húzza az időt a tárgyalásokkal, és elhalasztotta az orosz-ukrán csúcstalálkozót is. Az oroszok azt állítják, először a szakértők szintjén kell megalapozni a békealapot, és csak utána találkozhatnak a vezetők.

„Véleményem szerint sürgősen be kell vonni a vezetőket a megállapodások eléréséhez” – hangsúlyozta Zelenkij, hozzátéve, hogy Oroszország indoklása „mesterséges”, hiszen azt szeretnék megmutatni az Egyesült Államoknak, hogy konstruktívak, miközben nem azok.

Dmitrij Peskov kremlini szóvivő ismételte Moszkva régóta tartó álláspontját pénteken: Putyin „nem zárja ki” a találkozót Zelenkijjel, de csak azután, hogy „előrelépés történt a szakértők szintjén”. A csúcstalálkozót „jól meg kell előkészíteni, hogy lezárhassa a szakértői szinten elvégzendő munkát” – mondta Peskov. Hozzátette, hogy sajnos jelenleg nem mondható elérhetőnek a szakértői munka.

A biztonsági kérdések és a további kilátások

Zelenkij sürgette azon országok elleni másodlagos szankciók gyors bevezetését, amelyek Oroszországgal kereskedve támogatják háborús gazdaságát. A háború utáni lehetséges biztonsági garanciák, amelyeket a nyugati országok értékelnek, tartalmazniuk kell biztos fegyverszolgáltatást Ukrajna számára – akár hazai termelés, akár nyugati ellátás révén.

Zelenkij megjegyzései akkor hangzottak el, amikor egy kijevi orosz rakétatámadás áldozatainak száma 23-ra nőtt, köztük négy gyermek is. Ukrajnányi van szüksége kifinomultabb nyugati légvédelmi rendszerekre az ilyen támadások kivédésére.

A diplomáciai manőverek tovább folytatódnak: Putyin vasárnap Kínában vesz részt egy találkozón, amelyen Irán és Észak-Korea is jelen lesz – mindhárom ország segítette Oroszország háborús erőfeszítéseit. Szeptember 9-től pedig a világ vezetői részt vesznek az ENSZ Közgyűlésén, ahol valószínűleg szóba kerül Oroszország teljes körű inváziója.

Az Atlantic Council washingtoni think tank értékelése szerint Putyin tisztában van azzal, hogy Washingtonnak és szövetségeseinek több mint elég kapacitása van az ő ukrajnai nyereségei megfordítására, de szinte biztos, hogy kételkedik abban, hogy az Egyesült Államoknak megvan ehhez az akarata. Hozzátették, hogy „a második Trump-kormányzat ismételten jelezte, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek létfontosságú érdekei e háborúban.”

Vajon a jövő héten tervezett találkozók valódi áttörést hozhatnak, vagy csak további diplomáciai köröket futunk? A válasz talán abban rejlik, hogy a felek mennyire hajlandóak kompromisszumot kötni egy olyan konfliktusban, amelynek ára napról napra nő.