Az EU nyomását tartsa fenn Oroszország ellen, figyelmeztetette von der Leyen

Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unió nyomását tartsa fenn Oroszország ellen, mivel a ország továbbra is azt a szándékát követi, hogy „véglegesen átrajzolja a térképet” és visszahozná a veszett „érintett területeket”, miközben az Egyesült Államok által vezetett gyors ütemű békekötési tárgyalások azt a lehetőséget emelik, hogy Moszkva gazdaságilag enyhülni fog, annak ellenére, hogy továbbra is támadja Ukrajnát.

„A kezdetektől fogva Oroszország mindig azt hitte, hogy túlélheti Ukrajnát, Európát és minden szövetségesét,” mondta az Európai Parlamentben Straszbourgban szerdai reggel tartott beszédében az Európai Bizottság elnöke.

„És ezért minden alkalommal, amikor komoly előrehaladás történik olyan tárgyalások irányába, amelyek valódi békét hozhatnak, a feszültség nő,” folytatta, hivatkozva az Ukrajnának szánt civil lakosságra irányuló Oroszország legújabb rohamaira.

„Ezt már láttuk. Ez egy minta. És a Kreml utolsó napokbeli hangjai sokat elmondanak a valódi szándékaikról. Az ő számukra Ukrajna továbbra is egy lépés egy sokkal nagyobb játékban.”

Béke vagy megadás?

Az Európai Bizottság elnöke megjegyzései olyankor hangoztak, amikor a Kreml jelzett szándékát, hogy elutasítja a békécsomagot, amely a hétvégén tartott amerikai-ukrán hivatalnokok közötti tárgyalásokból született.

A tárgyalások jelentősen módosították az eredeti 28 pontból álló piszkozat feltételeit, amely Moszkva érdekeit szolgáló széles körű rendelkezéseket tartalmazott.

A európaiak, akiket nem kértek fel tanácsot az 28 pontos sablon megjelenése előtt, megdöbbenéssel fogadták a javaslatokat, amelyek a hatásköreik alá tartozó lényeges kérdésekre hatottak, például az gazdasági szankciók jövőjére és az immobilizált orosz eszközök sorsára.

Az elmúlt napokban sokaságban zajlottak a magas szintű kapcsolatfelvételi kísérletek, beleértve az EU vezetőinek hétfői nem hivatalos találkozóját és a „Hajlandók koalíciójának” kedd-i virtuális összejövetelét, amelynek célja az volt, hogy megerősítse az EU hangját és segítse Kijevet újratölteni a szöveget.

„Ezt az elvet elfogadták,” mondta von der Leyen. „Semmi Ukrajna nélkül Ukrajnáról. Semmi Európa nélkül Európról. Semmi NATO nélkül a NATO-ról.”

A beszédében von der Leyen érvelt az ukrán fegyveres erők méretének korlátozása ellen, amely vitatott témakör volt a tárgyalásokban, és sürgette az erős biztonsági garanciák megteremtését, hogy megakadályozzák a teljes léptékű invázió megismétlődését.

A nyugati szövetségesek azt fontolgatják, hogy több nemzetközi erőt helyeznek üzembe Ukrajna földjén, hogy fokozzák a deterrenst, miután a háború véget ér. A Moszkva nyíltan elutasította ezt az ötletet.

„Tudjuk, hogy Oroszország gondolkodásmódja nem változott a Jaltai napok óta, amikor a kontinensüket érintett területek szempontjából látja,” mondta von der Leyen az EP képviselőinek.

„Ezért egyértelműnek kell lennünk abban, hogy nem lehet egyoldalúan feldarabolni egy független európai nemzetet. És a határok nem változtathatók meg erővel. Ha ma legitimáljuk és formálisítjuk a határok aláásását, holnap még több háborúra nyitunk ajtót.”

A számla fizetése

Míg a diplomáciai zavargás az Egyesült Államok-Oroszország tervét középpontba helyezi, von der Leyen kiemelte az Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteinek támogatásának sürgősségét, amelyet 2026-ra és 2027-re 135 milliárd euróra becsülnek.

A múlt héten az Európai Bizottség előterjesztett egy dokumentumot, amely három lehetőséget tartalmaz a rés a pótlására: tagállami bilateralis hozzájárulások, közös kölcsönzés az EU szintjén, és úgynevezett reparációs kölcsön a Orosz Központi Bank immobilizált eszközeiből. Az eszközök értéke körülbelül 210 milliárd euró a blokkban.

Az EU vezetők december 18-án tartandó következő találkozetükön döntenek majd erről.

Míg a legtöbb főváros a reparációs kölcsönt részesíti előnyben, mivel ez kímélne a költségvetéseiket attól, hogy fizessék a számlát, az előzetes projekt azért talált ellenállást Belgiumban, amely a legtöbb eszközt birtokolja és félti Moszkva agresszív retaliációját.

von der Leyen megerősítette, hogy a Bizottsága kész jogi szöveget előterjeszteni a kölcsön megalapozásához, amely egyik kulcsi kívánsága Belgiumnak.

„Hogy teljesen egyértelmű legyen, nem látom olyan forgatókönyvet, amelyben az európai adófizetők fizetik egyedül a számlát,” mondta, kifejezve preferenciáját a reparációs kölcsön irányába.

„Egy másik dolognak is egyértelműnek kell lennie: bármilyen döntés erről a tárgyban a felelős joghatóságok szabályai szerint kell, hogy hozatal legyen, és tiszteletben kell tartani az európai és nemzetközi jogot.”

Még nem tudható, vajon a békeerőfeszítés bátorítja-e Belgiumt, hogy feloldja a foglalásait, vagy még szilárdabban is kitart. Az eredeti 28 pontos terv modellt javasolt, amely lehetővé tenné Washington és Moszkva számára, hogy hasznot húzzanak az immobilizált eszközökből.

A vitatott modell azt hiszik, hogy a Genfi tárgyalások után eltávolították, és további tárgyalások várhatók.

Az Európai Bizottság elnöke a beszédét úgy zárta, hogy megduplázta a hívását, hogy fokozza a nyomást Moszkva felett és arra kényszerítse az országot, hogy befejezze a háborút.

Február 2022 óta az EU 19 szankciós csomagot szabott ki Oroszországra. Tavaly decemberben az Egyesült Államok szankcionálta Oroszország két legnagyobb olajsármányi cégét, a Rosneft-et és a Lukoil-t.

„Igen, a helyzet összetett. Igen, a helyzet volatilis. Igen, a helyzet veszélyes. De hiszek benne, hogy van lehetőség valódi előrelépésre is,” mondta von der Leyen.

„Kötelezettségünk, hogy minden olyan erőfeszítéssel foglalkozzunk, amely valódi és tartós békét hozhat. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű. De nekünk ki kell találnunk azt az utat, hogy előre tudjunk lépni.”