Vöröshagyma: a napenergia zöld(ebb) jövője?
Hogyan védjük meg a napelemeket a káros UV-sugárzástól anélkül, hogy még több műanyagot termelnénk? A válasz a legváratlanabb helyen bukkant fel: a vöröshagyma héjában. Egy friss finn kutatás szerint ez a egyszerű növényi anyag forradalmasíthatja a napenergia-technológia környezeti lábnyomát.
A hagyományos napelemeket általában olajalapú, műanyag bevonattal látják el, hogy megvédjék őket az ultraviolet sugárzás romboló hatásaitól. Ezek a védőrétegek hatékonyak, de nem éppen fenntarthatóak. A jövő nyitja a nanocsellulózban rejlhet, egy növényi alapú, bioszámítógépes anyagban. A trükk azonban az, hogy ezt az anyagot hogyan tegyük még hatékonyabbá az UV-védelem terén. És itt jön a képbe a vöröshagyma.
A Turkui Egyetem kutatói felfedezték, hogy amikor a nanocsellulózt vöröshagyma héjból nyert festékkel kezelik, az rendkívüli UV-védelem képességét mutatja. Az így létrehozott bioalapú film képes volt kiszűrni a UV-sugárzás 99.9%-át. És nem csak hogy működött, de túl is teljesített: jobb védelem volt, mint a piacon elérhető hagyományos műanyag alapú versenytársaké.
A látható fény dilemmája
De itt jön a nagy kihívás. Egy ilyen védőrétegnek nemcsak ki kell szűrnie a káros sugarakat, hanem át kell engednie a látható fényt is – hiszen ez az, amit a napelem az áramtermelésre használ. Más bioszámítógépes anyagok, mint a lignin (amit szintén teszteltek), sötétbarnák, ami jelentősen csökkenti a fényáteresztő képességüket. A vöröshagymás megoldás viszont 80% feletti átvilágítást biztosított a látható fénytartományban, ami kiváló eredmény.
A kutatók nem hagytak semmit a véletlenre: az új anyagokat 1000 órán át, mesterséges fénynek tették ki, ami körülbelül egy közép-európai évi napsütésnek felel meg. Ez a hosszútávú teszt mutatta meg az igazi győztest. Míg a többi bioalapú anyag védelemben vagy átvilágításban jelentős romlást mutatott, addig a vöröshagymás bevonat stabilan és következetesen teljesített. Rustem Nizamov, a kutatás vezetője hangsúlyozta, mennyire fontos ez a tartósság, ha komolyan gondoljuk a zöldebb technolóliák bevezetését.
Több, mint napelemek
A felfedezés hatása messze túlmutat a napenergia-termelésen. Gondoljunk csak az élelmiszer-csomagolásra, ahol biodegradeálható napelemeket használhatnak érzékelők táplálására steril környezetben. Vagy akár az épületekbe épített transzparens napelemekre, ahol egy erős és átlátszó védőréteg kulcsfontosságú.
Szóval, legközelebb, amikor pucolsz egy vöröshagymát, és könnybe lábadsz a szemöld, gondolj arra, hogy a kezedben tartod talán a napenergia egyik zöld jövőjét. Érdekes, nem? Vajon milyen más mindennapi növényi anyagok rejthetik magukban a következő nagy áttörést a fenntartható technológiákban?