Kariba-tavi kompbaleset: Leo pápa együttérzését fejezte ki az áldozatok családjainak

Mély gyász borítja Zimbabwe közösségeit a Kariba-tavi kompbaleset után. A tragédiában legalább 80 ember vesztette életét, köztük 18 gyermek. Leo pápa imáiban az áldozatokra, családjaikra és a mentésben részt vevőkre emlékezett.

Leo pápa részvétét fejezte ki

A Szentatya „mély szomorúsággal” értesült a tó vizén történt szerencsétlenségről. Üzenetét Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár írta alá.

Leo pápa szívből jövő részvétét küldte mindazoknak, akik elveszítették szeretteiket. Az elhunytak lelkét a mindenható Isten szerető irgalmába ajánlotta.

Imáiban a polgári hatóságokra és a mentőcsapatokra is gondolt. A tragédia minden érintettjének vigaszt, gyógyulást és erőt kívánt.

Egy ilyen üzenet nem pótolhatja az elveszített életeket, mégis fontos lelki támaszt jelenthet a gyászoló családoknak.

Folytatódik a vizsgálat

A zimbabwei komptragédia pontos körülményeit továbbra is vizsgálják. A jelentések szerint a hajó feltehetően túl sok utast szállított.

A komp augusztus 11-én indult Kariba városából a Chalala halásztábor felé. Útközben erős szél támadt, majd a hajó felborult.

A rendőrség újabb holttestek megtalálásáról számolt be. A mentési munkálatok nehéz körülmények között zajlottak a kiterjedt víztározón.

Fontos közlekedési útvonal a térségben

A Kariba-tó a világ egyik legnagyobb mesterséges tava. Zimbabwe és Zambia határán fekszik, hossza meghaladja a 200 kilométert.

A tó kulcsfontosságú közlekedési útvonal a távoli települések és halászközösségek számára. A környéken az utak rossz állapota miatt sokan vízi közlekedésre kényszerülnek.

A hajó állítólag 41 éve szolgált. Az eset után Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök nemzeti vészhelyzetet hirdetett.

A kormány egészségügyi és pszichológiai segítséget ígért az érintett családoknak. A gyászolók augusztus 13-án, a karibai stadionban tartott megemlékezésen búcsúztak szeretteiktől.

A Kariba-tavi kompbaleset ismét ráirányította a figyelmet a biztonságos vízi közlekedés fontosságára. A gyászoló közösségek számára most az emlékezés és a támogatás jelentheti az első lépést a fájdalmas úton.