A legrégebbi állat váratlan élettani titkai: Hogyan lehetne 200 évig élni?

A legrégebbi állat váratlan élettani titkai: Hogyan lehetne 200 évig élni?

A legidősebb állat titka: Mit tanulhatunk az óceános kagylótól?

Az óceános kagyló, vagyis az Arctica islandica nem éppen a hírességek sorában szerepel, mégis ő tartja a legidősebb állat címet a Földön. Képes legalább 500 évig élni, és a titka a sejtjeinek erősségében rejlik. A kutatók szerint ez a kagyló fajta olyan mitokondriumokat bír, amelyek sokkal ellenállóbbak a káros oxidatív stresszel szemben, mint más állatoké.

Két kéz három kagylót tart a parton

Mitokondriumok, amelyek ellenállnak az időnek

A mitokondriumok a sejtjeink „erőművei”, amelyek a táplálékból energiát termelnek. Az óceános kagyló esetében ez a folyamat sokkal robusztusabb. A membránuk sokkal ellenállóbb a károsodás ellen, és a bennük lévő fehérje-gépek összetettebbek, összefonódottabbak. Ennek köszönhetően kevesebb káros reaktív oxigén fajta (ROS) keletkezik, és ami mégis kifut, azt sokkal jobban képesek lebontani.

Enrique Rodriguez, a University College London mitokondriumokkal foglalkozó kutatója hasonlítja ezt a helyzetet egy forgalmi csomópontra: a kagylóknál a „forgalomjelző” (vagyis a fehérje-gép) sokkal hatékonyabb, kevesebb „kifutott autó” van, és így kevesebb káros „kibocsátás” keletkezik.

Miért fejlődött ez a fajta?

A válasz a kagyló környezetében rejlik. Az óceános kagyló olyan vízben él, ahol az oxigén mennyisége időnként szinte nulla. A mitokondriumoknak úgy kellett adaptálódniuk, hogy hosszú ideig „tudjanak fúrázni” oxigén nélkül, majd hirtelen visszajövetelkor a stresszel megbirkózzanak. Ez a képesség hosszú életkort eredményezett – szinte mellékhatásként.

Érdekes módon hasonló mintázatot figyelhetünk meg a nagyzú nagyráccal is, amely akár 40 év is élhet – és hasonló alacsony-oxigén környezetben.

Nő keres kagylókat Massachusetts partjain

Tanulságok az emberi egészségre

Pierre Blier, Quebec-i Egyetem kutatója szerint a kagylóknak van valódi tanulsága az emberi hosszú élettartam számára. „Az én tanácsom, hogy tartsd gondod a mitokondriumaidra: gyakorolj, jól egyél és zuhans be hideg zuhannyal…” – mondja. Hideg zuhany szerinte minőségi ellenőrzési mechanizmusokat indít a mitokondriumokban.

Bár a genetikai módosításokkal a kutatók már sikeresen meghosszabbították a patkányok élettartamát, az emberek esetében még távol vagyunk a biztonságos, hosszú életet eredményező beavatkozástól. Addig is a testmozgás és a jó táplálkozás a legjobb, amit tehetünk a mitokondriumaink érdekében.

Vajon miért nem próbálnánk meg egy hideg zuhanyt? Ha az óceános kagylóknak működik…

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Exit mobile version