Az EU és Oroszország kereskedelme: történelmi fordulat két évtized után
Gondoltad volna, hogy egy háború és szankciók övezte országgal szemben a kereskedelmi mérlegünk végül pozitívvá válik? Pontosan ez történt, és nem is akármikor – hosszú két évtized után először. Egy friss Eurostat-adat szerint 2025 második negyedévében az EU-nak 0,5 milliárd eurós többlete keletkezett Oroszországgal szemben. De vajon mit is jelent ez valójában?
Drámai zuhanás, de merrefelé?
2022 februárja óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az uniós szankciók láncolata radikálisan átalakította a kereskedelmi kapcsolatokat. Az adatok nem hazudnak: az országból származó import 89%-kal, az oda irányuló exportunk pedig 61%-kal csökkent. A teljes kereskedelmi forgalom jelenleg alig 14,5 milliárd euró – ehhez képest a háború kitörése előtti negyedévben még majdnem 82 milliárd volt. Egy 82%-os esés. Ezek a számok nemcsak statisztikák, hanem egy geopolitikai földcsuszamlás konkrét gazdasági nyomai.
Mi folyik most át a határon?
A korábbi években az energiafüggőség dominálta a képet. Ma már nem. A szankciók lényegében leépítették az orosz olaj- és gázimportot, ami korábban az egyenlegtelen kereskedelem fő oka volt. Az energiahiány 42,8 milliárd eurós csúcsról mindössze 4,2 milliárdra zsugorodott. Ezzel párhuzamosan viszont visszaesett az EU egykori erőssége, a gépek és járművek exportja is, ami már csak fél milliárd eurós többletet termel.
Érdekes módon a vegyipari termékek exportja viszont állva maradt – itt továbbra is jelentős, 2,8 milliárd eurós többlettel rendelkezünk. Látható, hogy a szankciók nem mindent tiportak romba, csak átstrukturálták a kereskedelem természetét.
Oroszország már nem a fő partner
Itt van talán a legszembetűnőbb változás: Oroszország gyakorlatilang kiesett az EU fő kereskedelmi partnerei közül. Míg 2022 elején még az uniós import 9,3%-át tette ki, addig most már alig 1,1%-ot. Ugyanez az export oldalon is lement 3,2%-ról 1,2%-ra. Ez nem csak egy szám, hanem egy stratégiai leszakadás. Az EU tudatosan csökkenti függőségét, és keres forrásokat máshol – az USA és Norvégia részesedése például jól megnőtt.
Visszafordíthatatlan változás?
A kérdés az, hogy ez az új egyensúly tartós lesz-e. A geopolitikai feszültségek továbbra is magasak, és a gazdasági kapcsolatok újjáépítése messze nem lesz egyszerű. Az EU sikeresen csökkentette energiaszükségletét Oroszországtól, de ez nem mentes áron történt. Az biztos, hogy a kapcsolat soha nem lesz már olyan, mint 2022 előtt.
Te mit gondolsz? Egy ilyen drámai gazdasági elfordulás tartós lehet, vagy a politikai viszonyok egyszer még normalizálódhatnak?
