Európai védelmi ipar robbanásos növekedése: szükség vagy stratégia?

A számok mögött: hadiipari virágzás keleten

Az Európai Repülés-, Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetség (ASD) legújabb jelentése szerint a kontinens 4000 védelmi vállalata összesen 325,7 milliárd eurós forgalmat ért el 2024-ben. A szektor közvetlen alkalmazotti létszáma pedig meghaladta az 1,1 milliót – 2007 óta a legmagasabb szintet képviseli ez.

Mi hajtja a gépezetet?

A növekedés motorja egyértelműen az orosz-ukrán háború utáni láncreakció. EU-tagállamok védelmi kiadásai 37%-kal nőttek 2021 óta, több európai hírszerzés pedig jövő évtized vége előtt várja egy újabb kelet-európai konfliktus kibontakozását.

A békés Európa ellenkező oldala

A biztonságpolitikai fordulat azonban árnyékokat is vet:

• Gyártási szűk keresztmetszetek: Hadiipari cégek küszködnek a termelési kapacitások bővítésével
• Vetélkedő érdekek: Nyugati tagállamok amerikai fegyverrendszerekre támaszkodnak, míg keletiek ragaszkodnak az európai gyártmányokhoz
• Időzítési paradoxon: Hosszú fejlesztési ciklusok ütköznek a várható fenyegetések sürgetésével

Brüsszel hadipolitikája: egységes front vagy illúzió?

A Bizottság ambiciózus tervei közé tartozik a drónfal kiépítése Kelet-Európában és a 131 milliárd eurós védelmi keret a következő EU-költségvetésben. Ám a gyakorlatban óriási szakadék tátong a szándékok és a valóság között:

• A 150 milliárd eurós SAFE hitelprogramból eddig csak 19 ország nyújtott be terveket
• Az európai beszerzések 30-40%-a ma is nem-európai beszállítókat érlelt

„Felfuttatni egy hadiipart évtizedek tervezést igényel, egy háborús gazdaság pedig pillanatok alatt összeomlik” – emelte ki egy névtelen ASD-képviselő a számok prezentálása után. Kérdés, hogy a jelenlegi költségvetési rugalmasság vajon elegendő lesz-e egy hosszú távú védelmi stratégiához, vagy a tagállamok – mint 2014 után is – ismét lefaragnák a kiadásokat amint csillapodnak a geopolitikai feszültségek.