Ukrajna béketárgyalások: Lehet-e békét kovácsolni Putyin és Trump között?

A fejünket csapkodó ukrajnai háború újabb fordulatot vett, ahogy Donald Trump különleges küldötte és veje, Jared Kushner moszkvai tárgyalásra készül Vlagyimir Putyinnal. A még hivatalosan megerősítetlen béketerv, amely kiszivárgott a múlt héten, heves vitákat robbantott ki Európában – főleg, mert Ukrajna területi engedményeit tűzte zászlajára.

Az orosz béketerv titkos pontjai

Az amerikák és a Kreml között megfogalmazott titkos javaslatok szerint Ukrajnának le kellene mondania a teljes donbaszi régióról. Emellett a kijevi kormány korlátozná katonai erőit, és végleg lemondana a NATO-csatlakozási szándékról. A dokumentum szikrája azonnal tüzet csapott: az európai vezetők félrevonultak „Akit Akar Koalíció” keretében, hogy ellenjavaslattal álljanak elő.

Maceron szigorú üzenete Washingtonnak

A francia elnök hevesen reagált a kezdeti béketervre: „Nem mehetünk tovább európai részvétel nélkül„. Az ukrán elnökkel folytatott találkozóján hangsúlyozta: „Semmilyen döntés nem született még véglegesen”. Európa nyelőcsövéből érkezik ugyan a legnagyobb katonai és pénzügyi segítség, de az asztal mögül most kénytelen kukucskálni.

Európa saját terv nélkül?

Az Európai Parlament védelmi bizottságának alelnöke, Andrius Kubilius nyíltan kritizálta a kiszivárgott dokumentumot: „A kérdés az, hogy ez az igazságos és hosszútávú béke?” – elemezte az Euronews-nak. Hangsúlyozta: „Rossz megállapodás nemcsak Ukrajna, hanem egész Európára nézve katasztrófális lenne.”

Az orosz fenyegetés árnyékában

Kubilius figyelmeztette: hírszerzési információk szerint Moszkva a következő években előkészítheti az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkelyének tesztelését. Ez egyértelmű utalás arra, hogy az Oroszország által fenntartott háborús gesztusok nem szűnnének meg Ukrajna kapitulációja után sem.

A 200 milliárd eurós kérdés

Az Európai Unió új javaslata szerint az orosz központi bank európai számláin fagyasztott majdnem 200 milliárd eurót kívánnak felhasználni Ukrajna újjáépítésére. Ez a „kártérítési kölcsön” azonban belga ellenállásba ütközik. Brüsszel (nem az EU-s, hanem a belga főváros!) aggódik Moszkva válaszlépései miatt – ironikus módon ugyanis a befagyasztott pénzeszközök nagy része belga bankokban pihen.

Vajon december 18-án az EU vezetői végre megegyeznek, vagy tovább gyengítik Ukrajna álláspontját a pénzügyi bizonytalanság? A béketárgyalások paradoxona: amíg Európa a saját érdekei miatt tétovázik, a Kreml és a Fehér Ház közötti csatorna egyre szélesedik – mindezt egy olyan konfliktus árnyékában, amelynek megoldása végzetes lehet a kontinens biztonsági egyensúlyára nézve.