Kína és Oroszország: Egyre szorosabb szövetség a SCO-csúcson?

Gondoltál már arra, hogy egy nemzetközi csúcstalálkozó mennyire meghatározhatja a globális politikai feszültségek jövőjét? Éppen ez történik most, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kínai csúcstalálkozóján, ahol a világ szeme – akár akarjuk, akár nem – Tianjinba van szegezve.

A találkozó nem csupán protokolláris esemény. Oroszország és Kína kapcsolata került a középpontba, és nem véletlenül. Vlagyimir Putyin mintegy 20 másik világvezetővel együtt vett részt az eseményen, miközben Oroszország továbbra is háborút folytat Ukrajna ellen. Az SCO-t gyakran nevezik az USA által dominált világrend alternatívájának, és tagjai – köztük Kína, Oroszország, India, Irán és Fehéroroszország – egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat.

Kína kettős játéka: békére szavaz, de hadiipari támogatást nyújt

Kína álláspontja látszólag egyértelmű: a kormány hangsúlyozza a párbeszéd és a tárgyalás fontosságát. Mint a kínai külügyminisztérium szóvivője is nyilatkozta: „a párbeszéd és a tárgyalás az egyetlen életképes megoldás az ukrajnai válságra”. De vajon ez a nyilatkozatos nyugalom mögött mi lapul?

Az EU szerint Kína jelenleg Oroszország legnagyobb ellátója olyan kettős célú áruk és érzékeny termékek terén, amelyek nélkül Oroszország nem tudná ugyanebben a tempóban folytatni a háborút. Szó sincs semleges szerepről: Kína létfontosságú gazdasági és politikai támogatással segíti Moszkvát. Ahogy egy elemző is megjegyezte: „Kína egyértelműen kommunikálta, hogy szeretné látni a konfliktus végét, de nem szeretné, ha Oroszország elszigetelődne”. Érdekes egyensúlyozás, nem gondolod?

India és Kína: vajon közeledés a háttérben?

A csúcson nem csak Oroszország-Kína viszonya forog kockán. India és Kína kapcsolata is új irányt vehet, különösen most, hogy Donald Trump elnök 50%-os vámokat vezetett be India ellen – részben az orosz olaj vásárlása miatt. A globális kereskedelmi feszültségek egyre nőnek, és egy esetleges további katonai eszkaláció Kelet-Európában mind Delhi, mind Peking számára komoly gazdasági kockázatot jelentene.

Vajon az SCO-csúcs és a mögötte zajló geopolitikai játszmák valódi változást hoznak? Vagy csak a színfalak mögött erősítik tovább a status quot? A találkozó után Putyin és más vezetők részt vesznek egy katonai parádén Pekingben, amelyet a Japán felett aratott győzelem 80. évfordulójára rendeznek. Az egyetlen EU-s vezető, aki várhatóan megjelenik, Robert Fico szlovák miniszterelnök – együtt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, amely ország EU-csatlakozási aspiráns.

Egy dolog biztos: a tianjini találkozó messze több egy protokolláris fotózkodásnál. Olyan stratégiai szövetségek fonódnak itt össze, amelyek akár újrafoghatják a 21. század globális erőegyensúlyát. Te mit gondolsz: a nyugati világ figyelmen kívül hagyhatja ezt a folyamatot, vagy itt kellene aktívabban jelen lennie?