Hogyan legyél magabiztos az új közegedben? Az imposztor szindróma legyőzése
Az érzelmi hullámvasút
Szeptember mindig új kezdéseket hoz: egyetemi beiskolázás, munkahelyváltás, vagy akár egy tech startup első napja. A nem érzem magam odavalónak érzése pedig olyan, mint egy hangtalan háttérzene – állandóan ott cserreg az agyunkban. Tapasztalatom szerint az új környezetben való bizonytalanság még a legképzettebb szakembereket is érinti.
Mit mond a tudomány?
Gregory Walton kutatásai szerint az imposztor szindróma gyakrabban jelentkezik azoknál, akik érzik a tartozás hiányát. Érdekes módon ez különösen igaz a tech szektorban dolgozó nőkre vagy első generációs egyetemistákra. A folyamatos stressz nemcsak a teljesítményünket, de még az egészségünket is kikezdheti.
3 gyakorlati stratégia a tartozás érzéséhez
1. Történetek erősebbek, mint a valóság. Kérdezz meg idősebb kollégákat vagy senior hallgatókat a saját kezdési nehézségeikről. Rájöhetsz, hogy a te helyzeted sem annyira egyedi.
2. Reframe the shame! Amikor például a meetingen félresikerül a bemutatód, ne görcsöld magad. 90%-os valószínűséggel másoknak fogalmuk sincs a bakidról – és ha mégis, ők már elfelejtették.
3. Kis lépések > nagy áttörések. Állj be egy kávézó beszélgetésbe, kérdezz meg valamit Slack-en. Minden mikrointerakció erősíti a közösséghöz tartozás tudatát.
Tech környezetben – különleges kihívások
A szakmai csoportokban gyakran dominál a látszólagos önbizalom. Mi van, ha te vagy az egyetlen, aki nem érti a Python lambda függvényeket? Itt jön képbe a long tail kulcsszó: imposztor szindróma egyetem után a legtöbben keresnek segítséget. Egy személyes sztori: első tech interjúmon annyira befostam, hogy közel hagytam a portát. Ma már nevetek rajta – és pont ezt a rugalmasságot tanácsolom.
Vajon mi lenne, ha minden új környezetben a bizonytalanságot nem gát, hanem tanulási lehetőségként kezelnénk? Szerintem pont ez választja el a juniorokat a senior fejlesztőktől – de ezt majd megejtjük egy másik posztban…
