Rákkábálék időzítése segíthet túlélni
A kutatók egy egyszerű időzítési változtatás hatását vizsgálták a rákimmunterápia során, és az eredmények lenyűgözőek. A már ismert tény, hogy a kemoterápia pontos időzítése minimalizálhatja mellékhatásait, de az immunitás segítő gyógyszerek esetében is jelentős előnnyel járhat, ha a megfelelő időszakban adjuk azokat.
A sejtjeink és szöveteink 24 órás ciklusokban működnek, amit circadian ritmusnak nevezünk. Ezek koordinálják a hormonliberációt, sejtosztódást és javítást. A ráksejtek esetében azonban ezek a ritmusok gyakran zavartakk, mivel folyamatosan osztódnak, nem pedig időszakos csúcsokban.
Ezek alapján több kutatás arra irányul, hogy a kemoterápiát olyankor adják, amikor a normál sejtek aktivitása a legalacsonyabb. Most azonban egyre inkább feltárják, hogy a rákellenes gyógyszerek hatékonysága is javítható a pontos időzítéssel.
Az egyik ilyen gyógyszercsoport az immunitás ellenőrzőpont-gátlók, amelyek segítenek a T-sejteknek a tumorok jobb felismerésében és támadásában. „A T-sejtek és más védőimmunszervek természetesen reggel jobban aktívak, készen állnak a válaszadásra,” magyarázza Seline Ismail-Sutton a Bangor-i kórházból. „Ezeknek a gyógyszereknek a reggeli időszakban történő beadása megsokszorozhatja a tumorellenes hatást és növelheti a hatékonyságot.”
A Central South Egyetem (Changsha, Kína) kutatói korábban azt találták, hogy a pembrolizumab kombinálva a kemoterápiával, ha a 11:30 előtt adják az előrehaladott NSCLC (nem-kisméretű sejtű tüdőrák) betegeknek, majdnem megkétszerezi a túlélési arányt azokkal szemben, akik több részét délután kapták meg.
Aztán a kutatók azt vizsgálták, hogy az időzített kezelés – amit chronoterápianak neveznek – előnyös-e a kisméretű sejtű tüdőrákkal (SCLC) küzdő betegek számára, ami gyorsabban növekszik és súlyosabb formája a betegségnek. 397 beteg adatait elemezték, akik 2019 és 2023 között az atezolizumabt vagy durvalumabot kapták kemoterápiával kombinálva.
„A délután később kezelt betegekhez képest azok, akik délelőtt kezdték a kezelést, jelentősen hosszabb progreszió-mentes túlélésüket és teljes túlélésüket tapasztalták,” mondja Yongchang Zhang, a kutatócsoport tagja.
Több zavaro tényezőt is figyelembe véve az korábbi beadás 52%-kal csökkentette a rák előrehaladásának kockázatát és 63%-kal csökkentette a halálozás kockázatát.
Zhang szerint ez a hatás valószínűleg más tumor típusokra is vonatkozik, rámutatva a vesebetegség és a melanoma kutatásokra. Az NSCLC kísérlet mutatta, hogy a reggeli beadás megnövelte a körüli T-sejtek számát és aktivitását, míg a délutáni beadás éppen ellenkezőleg hatott. Egerekben végzett kísérletek is kimutatták, hogy a tumorban lévő T-sejtek működése 24 óra alatt változik, és a környező vérerek cikadian órái szabályozzák, hogy mikor léphetnek be az immunsejtek a tumorba.
Bár nagyobb minták melletti randomizált kontrollált kísérletekre van szükség, ez a tanulmány „tovább alátámasztja a világ minden részéről érkező egyre több jelentést, amelyek jobb eredményeket írnak le a immunterápiia gyógyszerek délelőtti beadásával,” mondja Pasquale Innominato a Warwicki Egyetemen.
De valóban megvalósítható lenne ezt a kórházakban? Zhang szerint a „kezelés időzítésének módosítása egyszerű klinikai döntés, amely majdnem nulla költséggel jár, szemben a kezelések hozzáadásával.”
Azonban Robert Dallmann, aki a Warwicki Egyetemen is dolgozik, rámutat, hogy nem praktikus mindenkit reggel kezelni, és az egyének belső órái eltérnek. „A ‘korai madarak’ és a ‘éjszakai baglyok’ biológiai ideje közötti különbség például akár több órányi is lehet.”
Az emberek chronotípusának pontos meghatározására szolgáló biomárkák fejlesztése zajlik. Ha tesztelik és érvényesítik ezeket, a chronoterápia „alacsony költségű, erőforrás-hatékony innovációként jelentkezhet, amely mélyen javíthatja az eredményeket: egy egyszerű időzítési változtatás, amely egy új dimenzióját nyitja meg a precíz orvostudománynak,” mondja Ismail-Sutton, aki nemrég publikált egy perspektívát erről a megközelítésről.